2016. január 18., hétfő

Hogyan használható számunkra a TOGAF?

Jól ismert tény, hogy a nagy nemzetközi vállalatok, szervezetek már jó ideje alkalmaznak enterprise architect módszereket. Ezzel együtt többször tették már fel a kérdést nekem is, vajon használható-e egyáltalán a TOGAF (The Open Group Architecture Framework®) a hazai vállalati környezetben? A közelmúlt egyik szakmai rendezvényén (AEA klub) is erről beszélgettünk a résztvevőkkel.

Az alábbiakban ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban foglaltunk össze néhány hasznos gondolatot.

A TOGAF ismerete már most is többször előfeltételként szerepel a pályázók számára, amint azt néhány közelmúlt hazai pályázatból kiemelt részlet is mutatja az alábbi ábrán.




Az EA vállalati felhasználása természetesen igen eltérő képet mutat a különböző szervezeteknél. Ezt sok tényező befolyásolhatja, mint például a méret, komplexitás vagy akár a kulturális környezet is. 

Tekintsük át az alábbi ábrát követve azt az ideális folyamatot, amelyben a TOGAF felhasználása minden olyan esetben megtörténik, ahol az hozzájárulhat az eredmények javításához.



Amennyiben az adott szervezetnél még nincs hagyománya az architekti megközelítés használatának, akkor elsőként az ez irányú képességek kialakítására van szükség. Ez önmagában is kezelhető egy projektként. Természetesen meg kell keresni azt az optimális időtartamot és erőforrás ráfordítást, amivel az architekti képességeknek egy olyan minimális szintje kialakítható, amely már a szervezet számára értékes szolgáltatásokat tesz lehetővé. Jó hír, hogy a TOGAF önmaga alkalmazható erre a helyzetre is. Ennek részleteivel egy korábbi blog bejegyzésben már foglalkoztunk.

A fenti ábra bal felső sarkában a TOGAF részét képező ADM (Architecture Development Method) elterjedt kör folyamata ezt jelképezi. A gyakorlatban az ilyen típusú képesség kialakításra indított projekteknek tipikusan van két sajátossága:
  • A tiszta képesség fejlesztési célok mellett szokás (kisebb komplexitású és kevésbé kockázatos) architekti feladatok megoldását is szerepeltetni az ilyen típusú projekt céljai között.
  • A hatékonyabb haladás érdekében külső erőforrások (például gyakorlott EA szakemberek, tanácsadók, minőségbiztosítók, oktatók) bevonásával célszerű a saját vállalati EA képesség kiépítését megvalósítani.

Mindenképpen célszerű a jelentősebb vállalati architektúra projekt(ek)et a korábban kialakított saját architekti képességek birtokában elindítani. Ezeket a már összetettebb, kockázatosabb, nagyobb jelentőségű architektúra projekteket jelképezi az ábra jobb oldalán a két nagyobb méretű TOGAF ADM folyamatábra, a két sárga kör diagram.

Nos, a módszertan lépéseire alapozva az említett architektúra projektek az architektúra definíció elkészítése után az átmenet megtervezése során részletesen meghatározzák a szükséges megvalósítási projekteket, azok ütemezését, erőforrás igényét, kölcsönhatásait is. Amikor az adott architektúra projekt a TOGAF ADM módszer szerint a „G. Implementáció felügyelet” fázishoz érkezik, akkor indulnak el az ábra bal oldalán kék színnel jelzett megvalósítási, implementációs projektek. Ezek tipikusan (a korábban említett architektúra projektektől) független, önálló projektek, mégis az az architekti felügyelet, irányítás, ami a korábban tervezésre fókuszáló architekt csapat munkáját ebben az időszakban jellemzi, nagyon lényeges. Nem csak a megvalósítás minősége szempontjából, illetve a korábban jóváhagyott architektúra tervek minél pontosabb követése érdekében hasznos ez a tevékenység. Az architektek, akik több megvalósítási projekttel is kapcsolatban vannak, jelentős segítséget is nyújthatnak a megvalósítás során, felhívhatják a figyelmet más projektek újrahasznosítható komponenseire, másutt bevált módszerekre, fogásokra. Ugyanakkor az architektek ilyen jellegű tevékenységük során olyan hasznos információkat szereznek, amelyeket jól felhasználhatnak későbbi architektúra tervek készítésénél, akár az érvényben lévő architektúra alapelvek finomítására is, valamint nem mellékesen olyan áttekintő információkkal szolgálhatnak a vállalatnál folyó megvalósítási projektekről az érdekelt vezetés számára, ami jól kiegészítheti az egyébként szintén lényeges projektvezetői beszámolókat.
     
Természetesen a fentiekben ismertetett folyamat egy idealizált helyzetre vonatkozott. Az írás elején említett szakmai klubnapon végig vettük jó néhány hazai projekt tapasztalatait és ennek során világosan azonosíthattuk, hogy a fent ismertetett ideális folyamatnak mely részei valósultak meg az egyes projektekben. Megnéztük hol milyen előnyökkel járt a fentiek követése illetve hol milyen problémát okozott ha lényeges elemek hiányoztak, elmaradtak vagy összevonódtak más tevékenységekkel.

Összegzés

Az architekti megközelítés, a bevált módszertan alkalmazása a vállalati célok megvalósítását leginkább azzal segítheti, hogy a tervezett vagy szükségessé vált változásokat segít hatékonyan, a lehetséges legnagyobb előnyök és legkisebb kockázatok mellett véghezvinni. A TOGAF maga felhasználható már a későbbi munkához szükséges vállalati architektúra képesség kiépítéséhez is, majd pedig (erre alapozva) a célszerű változások gondos tervezéséhez és a megvalósítás felügyeletéhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése